Bevezetés a menny gyakorlatába

Egyszer egy rabbi azt kérte Istentõl, hadd lássa a mennyet és a poklot. Isten megengedte neki és Illést adta mellé kalauzul. Illés elõször egy nagy terembe vezette a rabbit, melynek közepén egy nagy lábas állt a tûz fölött, tele valami nagyon finom étellel. Emberek ültek körülötte és hosszú kanalaikkal merítettek az ételbõl. De mindannyian sápadtnak, soványnak és gyengének látszottak. Ennek az volt az oka, hogy a kanalak nyele olyan hosszú volt, hogy azokat nem tudták a szájukhoz emelni.

Mikor kint voltak, a rabbi megkérdezte a prófétát, mi volt ez a különös hely. Ez volt a pokol.

Aztán egy másik terembe vezette Illés a rabbit. Ez ugyanúgy nézett ki, mint az elõbbi. - Középen tûz égett, fölötte finom étel fõtt. Itt is emberek ülték körül a lábast, hosszú kanalakkal a kezükben. - De jól tápláltak, egészségesek és boldogok voltak. - Nem próbáltak egyedül enni, hanem arra használták a hosszú kanalakat, hogy egymást etessék. - Ez a terem volt a menny.